Dadogás

A dadogást összetettsége miatt nagyon nehéz meghatározni. Különböző tudományterületek különböző szempontok szerint próbálták leírni és a mai napig születnek újabb, korszerűbb meghatározások. A hétköznapi értelemben dadogás az, amikor valaki elakad a beszédben, nem tudja elkezdeni a szót, mondatot és ezért nehezebben tudja kifejezni magát mint mások. A dadogás meghatározásait két csoportba sorolhatjuk: tüneti és oki definíciók. A tüneti definíciók, ahogy a neve is sugallja, a dadogás tüneteit írja le, tehát azt, ami kívülálló számára hallható, látható, észlelhető. A dadogás azonban ennél sokkal mélyebb meghatározást igényel, hiszen fontosak a dadogás kialakulásának okai is. A dadogás hátterében lévő tényezőkre koncentrálnak az oki meghatározások.

A dadogás tünetei

Légzés
Sokak szerint a dadogás oka a helytelen légzés. Légzésük leginkább dadogás alatt mutat eltérést. Ennek oka a helytelen hasi és mellkasi légzés, be- vagy kilégzés elnyújtottsága, nem megfelelő levegőmennyiség felhasználása.

Görcs
Klónusos görcs: szavak elején álló hang, szótag vagy szóismétlése

Tónusos görcs: ha a dadogó nem, vagy nehezen kezdi el a beszédet, görcsösen elnyújtott kezdőhang

Tono-klónusos görcs: a két görcstípus együtt, egymást váltva van jelen. Tehát nehezen kezdi el a beszédet, ha ez sikerül, akkor ismétlésekre kényszerül.

Artikuláció
Hangok egymáshoz kapcsolásánál. A hangképző és állkapocsizmok mozgásának rossz összehangolása, izmokban megjelenő remegés és az artikulációban résztvevő izmok megnövekvő aktivitása játszik szerepet.

Beszédtempó gyorsulása
Nagy szótagszámú szavaknál. A légzés sajátosságai hatással vannak a beszédtempóra.

Időtartam változása
Kemény hangindítás, vokálisokat rövidebben, konszonánsokat hosszabban ejtik.

Monotónia
Zárt, halk, gyors és bizonytalan beszéd, sok esetben pontatlan artikulációjú.

Együttmozgások
A dadogó beszédét akaratlanul kísérő mozgások (homlok ráncolása, szem becsukása, ajkak mozgásai).

Együtt-cselekvések
Az akaratlagos, dadogók szerint beszédet segítő mozgások (kar lendítése, lábbal toppantás).

Töltelékszavak
Időnyerés céljából, a görcs megszűnésére használják (szóval, mondjuk, háát, izéé).

Másodlagos tünetek, nagy számban és variációban fordulnak elő. (izomremegés, tenyérizzadás, céltalan szemmozgások, elpirulás...)

Beszédfélelem - logofóbia
Beszédhelyzet, a kellemetlen élmények elkerülése miatt kialakuló félelem.

Nehéz hangok
A logofóbiából ered. A dadogó tudja, hogy melyen hangoknál fog megakadni, ezért fokozottan figyel rá és keresi a lehetőséget, hogy elkerülhesse a számára kritikus hangot. Legtöbbször szinonimákat, hasonló jelentésű szavakat keres.


A dadogás okai

A dadogást tehát nem elég tüneti szempontból meghatározni, fontos, hogy a felszín alatti lehetséges okokat, a kialakulását befolyásoló tényezőket is figyelembe vegyük, melyek a dadogás kezelése során is kiemelten fontosak. Ezek közül néhány oki definíció:

A dadogás egy kitérési reakció, melyet a félelem vált ki. Ezeket a félelmeket olyan ingerek kondicionálták, melyek fellépésükkor asszociatív módon is hatnak. (Goldman 1965)

A dadogás alkatilag meghatározott, pszichésen kiváltott beszédgátlás, amely a személyiségre is hatással van. (Lajos, 2009)

„A megkapaszkodási ösztön frusztrációja a 3 éves kor körül (2 és 4 év között) olyan alaphelyzetet hoz létre, melynek talaján különböző traumák hatására dadogás keletkezik. Tehát az alaphelyzet specifikus a dadogást illetően, nem feltétlenül a kiváltó okok. Maguk az okok sokfélék lehetnek”. (Klaniczay, 2001, p.93 )

„A dadogás olyan neurotikus tünetegyüttes részeként fogható fel, amely egyrészt az idegrendszerben öröklött, veleszületett vagy szerzett prediszpozíciót, másrészt a környezetből érkező – az énfejlődés kezdeti szakaszának krízishelyzeteiben bekövetkező, az egész személyiségre kiható – traumatikus élmény(eke)t tételez fel. ...ezek a traumatikus élmények a megzavart kommunikáció következtében nem mindig kerülnek feldolgozásra, ezért az egész személyiséget érintve , permanensen tovább hatnak a kapcsolatokban.” (Schmidtné, 1999, p.47 )


A dadogás etiológiája

Mi okozza a dadogást? Hogyan alakul ki? Mi áll a beszédnehézség hátterében?

  1. Testi, organikus tényezők:

Örökletesség:
Több szakember vizsgálata bizonyítja, hogy gyakrabban fordul elő a dadogó családjában dadogás illetve asztma, epilepszia vagy migrén mint egy nem dadogó családjában.

Prenatális élet:
Méhen belüli élet során az anyát ért pszichés vagy szomatikus megbetegedés vagy trauma is okozhat később a gyereknek dadogást.

Perinatális károsodás:
A szülés körüli időszakban való károsodás, pl. koraszülés, elhúzódó szülés, vagy ha a gyermek nem sír fel, újra kell éleszteni, továbbá súlyos sárgaság, kórházi kezelés a szülés után. Ezen esetek is okozhatnak dadogást.

Betegségek:
Fertőző és egyéb megbetegedések is lehetnek kivált okai a dadogásnak.

Lateralitás:
A kezesség, oldaliság, dominancia összefüggése a dadogással sokat vitatott kérdés. Megállapították, hogy a dadogók családjában gyakrabban fordul elő balkezesség.

Kora gyermekkori agysérülés:
Kora gyermekkori agysérülés vagy később szerzett lézió is szerepet játszhat a dadogás kialakulásában.

  1. Lelki, pszichés tényező

Szülő szerepe:
Ha az anya nem megfelelő módon segíti a gyermeke fejlődést, kevés támogatást ad, a gyermek valamiképpen reagálni fog rá, például elkezdhet dadogni is. Kialakulhat a dadogás túl aggódó és túl szigorú, nagy elvárásokkal teli környezetben is.

Konfliktuselmélet:
A dadogó tudja, hogy nehézségei vannak, ezért megpróbálja elhárítani ezeket, ám ezek csak fokozzák a megakadás érzését. A dadogó szeretne beszélni, de szégyelli dadogását.

Ijedtségélmény:
Mely lehet egy baleset vagy lelki megrázkódtatás, melyre reakcióként léphet fel a dadogás. Tehát az ijedtségélményeket nem a dadogás eredendő okának, hanem a dadogást kiváltóinak lehet tekinteni.

A fejlődés krízis elmélete: Ha az anya távol van, a gyermek nem képes az anyával való azonosulást fenntartani, egyre inkább szorong és távolodik az anyától. Ekkor az ismétlések elsősorban a frusztráció és a harag következtében alakulnak ki. Ha ezek a tünetek továbbra is fennállnak, bonyolultabbá válnak és kialakul a beszédzavar.

Szeparációs trauma:
0-3 éves kor között hirtelen elszakadás az anyától, szülők kapcsolati problémái, válás, anya vagy apa hosszabb-rövidebb eltávozása egy időre.

Ambivalencia:
Az anya, a család viszonyulása a gyermekhez. „Véletlen” gyerek volt, nem ilyen nemű gyermeke szerettek volna...stb.

Testvérféltékenység:
Ha nagyobb a testvér, akkor ő lehet a „bezzeg” testvér, kisebb testvér esetében pedig a „problémás” gyerek, akivel többet foglalkoznak a szülők. Mind két esetben felléphet dadogás egyféle reakcióként.

Szobatisztaság: A szobatisztaságra való erőszakos rászoktatás, vagy visszatérő gondként való fellépése is okozhat dadogást.


Könyvajánló

  • Mérei V.- Vinczéné: Dadogás I.-II. Tankönyvkiadó
  • Vinczéné: A dadogás terápiája. Tankönyvkiadó, 1991
  • Én is tudok beszélni 2. Tankönyvkiadó, 1991
  • A dadogás kezelésének komplex módszere, O.P.I., 1981
  • Balás Eszter: A dadogás komplex művészeti terápiája. O.P.I., 1990
  • Csabai Katalin: Foglalkozások a beszédjavító óvodai csoportokban. O.K.I., 1992
  • Dadogásról mindenkinek, Lajos Péter, PONT Kiadó & Ikerhold Kiadó , 2003
  • A dadogók komplex kezelése (Nyolcéves kortól), Vékássy László, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002
  • Együtt lenni jó..., Fehérné Kovács Zsuzsa - Mácsainé Hajós Katalin - Szebényiné Nagy Éva, Logopédiai Kiadó,
  • A gyermekkori dadogásról, Klaniczay Sára, Logopédiai kiadó
  • Dadog a gyerek?, Erwin Richter - Walburga Brügge - Katarina Mohs , Akkord Kiadó Kft., 1998
  • Csendülj!, Takácsné Csór Marianna, DÉMOSZTHENÉSZ egyesület, 2000

Fel↑