A dadogást összetettsége miatt nagyon nehéz meghatározni. Különböző tudományterületek különböző szempontok szerint próbálták leírni és a mai napig születnek újabb, korszerűbb meghatározások. A hétköznapi értelemben dadogás az, amikor valaki elakad a beszédben, nem tudja elkezdeni a szót, mondatot és ezért nehezebben tudja kifejezni magát mint mások. A dadogás meghatározásait két csoportba sorolhatjuk: tüneti és oki definíciók. A tüneti definíciók, ahogy a neve is sugallja, a dadogás tüneteit írja le, tehát azt, ami kívülálló számára hallható, látható, észlelhető. A dadogás azonban ennél sokkal mélyebb meghatározást igényel, hiszen fontosak a dadogás kialakulásának okai is. A dadogás hátterében lévő tényezőkre koncentrálnak az oki meghatározások.
A dadogás tünetei
Légzés
Sokak szerint a dadogás oka a helytelen légzés. Légzésük leginkább dadogás alatt mutat eltérést. Ennek oka a helytelen hasi és mellkasi légzés, be- vagy kilégzés elnyújtottsága, nem megfelelő levegőmennyiség felhasználása.
Görcs
Klónusos görcs: szavak elején álló hang, szótag vagy szóismétlése
Tónusos görcs: ha a dadogó nem, vagy nehezen kezdi el a beszédet, görcsösen elnyújtott kezdőhang
Tono-klónusos görcs: a két görcstípus együtt, egymást váltva van jelen. Tehát nehezen kezdi el a beszédet, ha ez sikerül, akkor ismétlésekre kényszerül.
Artikuláció
Hangok egymáshoz kapcsolásánál. A hangképző és állkapocsizmok mozgásának rossz összehangolása, izmokban megjelenő remegés és az artikulációban résztvevő izmok megnövekvő aktivitása játszik szerepet.
Beszédtempó gyorsulása
Nagy szótagszámú szavaknál. A légzés sajátosságai hatással vannak a beszédtempóra.
Időtartam változása
Kemény hangindítás, vokálisokat rövidebben, konszonánsokat hosszabban ejtik.
Monotónia
Zárt, halk, gyors és bizonytalan beszéd, sok esetben pontatlan artikulációjú.
Együttmozgások
A dadogó beszédét akaratlanul kísérő mozgások (homlok ráncolása, szem becsukása, ajkak mozgásai).
Együtt-cselekvések
Az akaratlagos, dadogók szerint beszédet segítő mozgások (kar lendítése, lábbal toppantás).
Töltelékszavak
Időnyerés céljából, a görcs megszűnésére használják (szóval, mondjuk, háát, izéé).
Másodlagos tünetek, nagy számban és variációban fordulnak elő. (izomremegés, tenyérizzadás, céltalan szemmozgások, elpirulás...)
Beszédfélelem - logofóbia
Beszédhelyzet, a kellemetlen élmények elkerülése miatt kialakuló félelem.
Nehéz hangok
A logofóbiából ered. A dadogó tudja, hogy melyen hangoknál fog megakadni, ezért fokozottan figyel rá és keresi a lehetőséget, hogy elkerülhesse a számára kritikus hangot. Legtöbbször szinonimákat, hasonló jelentésű szavakat keres.
A dadogás okai
A dadogást tehát nem elég tüneti szempontból meghatározni, fontos, hogy a felszín alatti lehetséges okokat, a kialakulását befolyásoló tényezőket is figyelembe vegyük, melyek a dadogás kezelése során is kiemelten fontosak. Ezek közül néhány oki definíció:
A dadogás egy kitérési reakció, melyet a félelem vált ki. Ezeket a félelmeket olyan ingerek kondicionálták, melyek fellépésükkor asszociatív módon is hatnak. (Goldman 1965)
A dadogás alkatilag meghatározott, pszichésen kiváltott beszédgátlás, amely a személyiségre is hatással van. (Lajos, 2009)
„A megkapaszkodási ösztön frusztrációja a 3 éves kor körül (2 és 4 év között) olyan alaphelyzetet hoz létre, melynek talaján különböző traumák hatására dadogás keletkezik. Tehát az alaphelyzet specifikus a dadogást illetően, nem feltétlenül a kiváltó okok. Maguk az okok sokfélék lehetnek”. (Klaniczay, 2001, p.93 )
„A dadogás olyan neurotikus tünetegyüttes részeként fogható fel, amely egyrészt az idegrendszerben öröklött, veleszületett vagy szerzett prediszpozíciót, másrészt a környezetből érkező – az énfejlődés kezdeti szakaszának krízishelyzeteiben bekövetkező, az egész személyiségre kiható – traumatikus élmény(eke)t tételez fel. ...ezek a traumatikus élmények a megzavart kommunikáció következtében nem mindig kerülnek feldolgozásra, ezért az egész személyiséget érintve , permanensen tovább hatnak a kapcsolatokban.” (Schmidtné, 1999, p.47 )
A dadogás etiológiája
Mi okozza a dadogást? Hogyan alakul ki? Mi áll a beszédnehézség hátterében?
Örökletesség:
Több szakember vizsgálata bizonyítja, hogy gyakrabban fordul elő a dadogó családjában dadogás illetve asztma, epilepszia vagy migrén mint egy nem dadogó családjában.
Prenatális élet:
Méhen belüli élet során az anyát ért pszichés vagy szomatikus megbetegedés vagy trauma is okozhat később a gyereknek dadogást.
Perinatális károsodás:
A szülés körüli időszakban való károsodás, pl. koraszülés, elhúzódó szülés, vagy ha a gyermek nem sír fel, újra kell éleszteni, továbbá súlyos sárgaság, kórházi kezelés a szülés után. Ezen esetek is okozhatnak dadogást.
Betegségek:
Fertőző és egyéb megbetegedések is lehetnek kivált okai a dadogásnak.
Lateralitás:
A kezesség, oldaliság, dominancia összefüggése a dadogással sokat vitatott kérdés. Megállapították, hogy a dadogók családjában gyakrabban fordul elő balkezesség.
Kora gyermekkori agysérülés:
Kora gyermekkori agysérülés vagy később szerzett lézió is szerepet játszhat a dadogás kialakulásában.
Szülő szerepe:
Ha az anya nem megfelelő módon segíti a gyermeke fejlődést, kevés támogatást ad, a gyermek valamiképpen reagálni fog rá, például elkezdhet dadogni is. Kialakulhat a dadogás túl aggódó és túl szigorú, nagy elvárásokkal teli környezetben is.
Konfliktuselmélet:
A dadogó tudja, hogy nehézségei vannak, ezért megpróbálja elhárítani ezeket, ám ezek csak fokozzák a megakadás érzését. A dadogó szeretne beszélni, de szégyelli dadogását.
Ijedtségélmény:
Mely lehet egy baleset vagy lelki megrázkódtatás, melyre reakcióként léphet fel a dadogás. Tehát az ijedtségélményeket nem a dadogás eredendő okának, hanem a dadogást kiváltóinak lehet tekinteni.
A fejlődés krízis elmélete: Ha az anya távol van, a gyermek nem képes az anyával való azonosulást fenntartani, egyre inkább szorong és távolodik az anyától. Ekkor az ismétlések elsősorban a frusztráció és a harag következtében alakulnak ki. Ha ezek a tünetek továbbra is fennállnak, bonyolultabbá válnak és kialakul a beszédzavar.
Szeparációs trauma:
0-3 éves kor között hirtelen elszakadás az anyától, szülők kapcsolati problémái, válás, anya vagy apa hosszabb-rövidebb eltávozása egy időre.
Ambivalencia:
Az anya, a család viszonyulása a gyermekhez. „Véletlen” gyerek volt, nem ilyen nemű gyermeke szerettek volna...stb.
Testvérféltékenység:
Ha nagyobb a testvér, akkor ő lehet a „bezzeg” testvér, kisebb testvér esetében pedig a „problémás” gyerek, akivel többet foglalkoznak a szülők. Mind két esetben felléphet dadogás egyféle reakcióként.
Szobatisztaság: A szobatisztaságra való erőszakos rászoktatás, vagy visszatérő gondként való fellépése is okozhat dadogást.
Könyvajánló