Hangképzési zavarok (diszfónia)

Felgyorsult, felhangosodott, elpiszkosodott és egyre egészségtelenebb világunkban mind több gyermeknél fedezünk fel hangképzési rendellenességet. A diszfónia olyan hangképzési zavar, mely a gége és a hangszalagok helytelen működése miatt alakul ki.Legjellegzetesebb tünete a rekedt, fátyolos, préselt hang.

Mi lehet az oka, hogy egyre több gyermeknél, sokszor már óvodás korban fedezzük fel a diszfóniát?
A gyermekek születésük pillanatában hangos világba érkeznek. Otthon szól a TV, a bölcsődében, óvodában, a közösség zajában csak akkor érvényesül, ha kiabál. Az óvó néni, tanár néni is hangerővel próbálja megértetni magát, túlkiabálni a háttérzajt. Ráadásul a beszéd tempója is felgyorsult. A nagyobb gyermekek már fülhallgatóval közvetlenül viszik a fülükbe a decibeleket, rongálva hallásukat, s késztetve magukat a hangos beszédre.  Szennyezett, kipufogógázos levegő pusztítja a légutat, rongálja a nyálkahártyát, krákogásra, köhécselésre késztet. Mint ahogy a központi fűtés, távfűtés következményeként a száraz lakások is. A krákogás, torokköszörülés előbb-utóbb szokássá válik. A hideg, szénsavas üdítőitalok, forró, fűszeres, csípős ételek mind káros hatással lehetnek a hangképzésre.

A hangképzési zavarok két nagy csoportra az organikus (szervi) eredetű és a funkcionális eredetű zavarokra oszthatók.

Szervi okok:
gyulladás, bénulás, jó-, rosszindulatú képződmények, reflux, a gége sérülése, veleszületett elváltozás

Funkcionális:
hang túlerőltetése, rossz hangosztályban való éneklés, hangot károsító beszédtechnika, pszichés ok

A határ a két csoport között nem éles. A hosszantartó, helytelen hangképzés talaján is kialakulhatnak szervi elváltozások a hangképző szervben.

Típusai

Fononeurózis: különböző pszichés ok következtében kialakult hangképzési zavar, mely bizonyos esetekben teljes hangvesztést is eredményezhet

Fonoponózis: helytelen hangképzési technika miatt kialakult hangképzési zavar, melynek formái attól függően, hogy túlműködésben vagy elégtelen működésben nyilvánul meg, hiperfunkcionális vagy hipofunkcionális lehet.

A logopédiai szűrés jelentősége

Az óvodás korú gyermekek körében az ötödik életévüket betöltő gyermekek logopédiai szűrésen, alapvizsgálaton vesznek rész. A logopédus ilyenkor nem csak az artikulációs hibákat, hanem a hangképzési rendellenességeket is feltárja.

Ha a gyermek hangja nem hirtelen változik meg, hanem szinte „vele nő” a rekedtes, fátyolos hangszín, sokszor a szülőknek fel sem tűnik, hogy valami nincs rendben gyermekük hangjával. Természetesnek veszik, hogy gyermekük hangja mélyebb, kevésbé csengő, mint társaié. Ilyenkor gyakran csodálkoznak rá, ha a logopédus erre felhívja a figyelmet. Szerencsés esetben a szülő nyitott a probléma kezelésére, ám az is előfordulhat, hogy jelentéktelennek tartják a problémát, sőt egyenesen „jópofának”, „menőnek” tartják a gyermek „rockos, metálos” a hangját. Ezért nagyon fontos szerepet kap a felvilágosítás. A hangképzési zavar hátterében húzódó gége/hangszál elváltozás komoly következményekkel járhat.  A hang fokozatos romlása egyre jobban nehezíti majd a gyermek önkifejezését, kihathat tanulmányaira, például nem szívesen felel, szerepel társai előtt, ronthatja az esélyeit a pályaválasztásban.

Logopédiai alapvizsgálat

Légzés:
A legtöbb diszfóniás gyermekre jellemző a feszes testtartás. Az izmok görcsös megfeszülése alap helyzetben és beszéd közben. Az izomfeszülés kiterjed a váll, nyak, arcizmokra. Beszéd közben, ha a gyermek hasára tesszük kezünket, érezzük, hogy a hasizomzat feszes, kemény, ugyanakkor a hasfal emelkedése-süllyedése be- és kilégzéskor nem figyelhető meg. Jellemző tünet, hogy beszéd közben a vállak felemelkednek, a nyak szinte beszorul a két váll közé.

A diszfóniás gyermekeknél kivétel nélkül előfordul a helytelen légzéstechnika, ami nyugalmi helyzetben és beszéd közben is megfigyelhető. A levegőt kizárólag a mellkasba veszik, a felső területek megfeszülnek, a beszédhez minimális levegőt használnak. A légzés beszédközben kapkodó,  gyakori, hogy elfogy a mondat végére a levegő, ezért préselve fejezi be a mondatot, vagy egész egyszerűen, a belégzés idejére nem állnak meg, hanem befelé szívott levegővel „fordított fonációval” fejezik be mondandójukat.

Hangadás:
A diszfóniás hangképzésre jellemző, hogy a szavak kezdete kemény, a hangszalagok feszesen zárnak. A beszéd folyamán a hangminőség romlik. Hipofunkció esetén a hang fátyolos, levegős, erőtlen.

Anamnézis:
Diszfónia esetén fontos szerepet kap a szülőkkel való beszélgetés, az anamnézis felvétele.
Legfontosabb kérdések: Mióta áll fenn a rekedtség s hogyan lépett fel (kapcsolható-e felső légúti megbetegedéshez, egy konkrét eseményhez (buli, focimeccs…), fokozatosan romlott a gyermek hangja, vagy hirtelen fellépő állapotról van szó. Panaszkodik-e a gyermek nyomó, szorító, kaparó, viszkető érzésre a torokban, van-e gombócérzete. Krákog, köhécsel-e, esetleg a torkát köszörüli? Fordult-e már elő korábban is hangromlás, esetleg hangvesztés? Volt-e a családban valakinek hasonló problémája?
Milyen a gyermek kapcsolata szüleivel, testvéreivel? Milyen a társaival a kapcsolata? Szeret-e óvodába, iskolába járni, vannak-e barátai? Megpróbáljuk feltérképezni a gyermek személyiségjegyeit (temperamentumos, impulzív, hangoskodó, vagy épp ellenkezőleg, visszahúzódó, izguló, szorongó természetű). Érte-e valami trauma az élete során, vagy aktuálisan köthető-e a jelen hangromláshoz, hangvesztéshez konkrét esemény? Jól hall-e a gyermek? (Amennyiben hallásprobléma merül fel, feltétlen fülészeti és audiológiai kivizsgálás szükséges.)
Ezek a kérdések azért is fontosak, mert ezek alapján döntjük el, hogy szükség van-e kiegészítő vizsgálatra, illetve kiegészítő terápiára.

Az orvosi vizsgálat jelentősége

A logopédiai terápia előtt elengedhetetlen a foniátriai vizsgálat. A foniátriai vizsgálat során gégetükrözéssel állapítják meg, hogy áll-e a hangképzési zavar hátterében hangszálcsomó, hangszál megvastagodás, záródási rendellenesség. A foniáter megállapítja, hogy szükséges-e egyéb kivizsgálás (belgyógyászati, ideggyógyászati, tomográfiai , pszichológiai…). Szükséges-e valamilyen beavatkozás (pl. csomók eltávolítása) vagy kiegészítő gyógyszeres kezelés. A logopédiai kezelés során is fontos szerepe van a folyamatos foniátriai kontrollnak.

Hangterápia, hangreedukáció

Az orvosi vizsgálat, diagnózis alapján, az anamnézis felvétele s a hangvizsgálat után egyéni fejlesztési terv mentén kezdjük el a logopédiai kezelést.

A diszfónia terápia történhet egyéni és kiscsoportos fejlesztés keretein belül. Tagintézményünk kórképspecifikus terápiás ellátás keretén belül egyéni terápiát biztosít a diszfóniás gyermekek részére, mely személyre szabottabb, jobban alkalmazkodik a gyermek egyéni fejlődési üteméhez, aktuális állapotához. A logopédiai központban ideális körülményeket biztosítunk. A gyermekkel a hangképzési zavar kezelésében jártas logopédus nyugodt, csendes körülmények közt, a szülő jelenlétében, a szülőt az otthoni gyakorlásra felkészítve dolgozik.

Bizonyos esetekben a diszfónia terápiát kiegészítő terápiákkal is megsegíthetjük. Ilyen például a mozgás terápia, s amennyiben a hangképzési zavar hátterében pszichés eredet áll, akkor pszichoterápiával egészítjük ki. 

A szülőkkel való jó, bizalommal teli kapcsolat, az együttműködés alapfeltétele a sikeres kezelésnek.

Tanácsaink

  • Óvakodjanak a túl hideg vagy túl forró, fűszeres ételek, szénsavas üdítők fogyasztásától. (Felnőttek esetében a gégediéta részét képezi az alkoholfogyasztástól, és a cigarettától való tartózkodás is.)
  • Javasolt a gyermekszoba fokozott párásítása az éjszakai szájszáradás s a vele járó reggeli krákogás megelőzése végett.
  • A szülőre fontos feladat hárul, ő az, aki gyermekét folyamatosan kontrollálni tudja. A kiabáló gyermeknél nem az a baj, hogy sokat kiabál, hanem, hogy miért kiabál! Fontos, hogy átgondolják, miben tudnak változtatni. Legyen idejük meghallgatni gyermeküket, a gyermekekbe szorult mondandók kibeszélésére, s törekedjenek kiiktatni az őt ért káros környezeti hatásokat.
  • Amennyire lehet, fékezzék gyermeküket. Próbálják megértetni, hogy nem szabad kiabálnia. Feltétlen meg kell említeni, hogy azért ne kezdjen a gyermek suttogva beszélni, mert a suttogás épp olyan megterhelő, mint a kiabálás!


A hangterápia lépései

  1. lazítás - helyes légzés kialakítása
  2. hallási figyelemfejlesztő gyakorlatok
  3. hangfekvés beállítása - lágy hangindítás elsajátítása
  4. hangerő gyakorlatok, játék a hangokkal
  5. beszédtechnikai gyakorlatok (hangsúly, hanglejtés, beszéddallam gyakorlatok)
  6. automatizálási gyakorlatok, a helyes tiszta hang spontán beszédbe építése

A diszfónia terápia célja a helyes hangképzés elsajátítása. A megfelelő hangfekvés beállításával, helyes légzéstechnikával a páciens képes lesz tartós hanghasználat mellett a gége és a hangszalagok kíméletes terhelésére, a tiszta, csengő hang megőrzésére, a hangszalagcsomók kiújulásának megelőzésére.


Könyvajánló

 

Fel↑