Nyelvfejlődési zavar

A beszédfejlődés tekintetében nagyon nagy eltérések tapasztalhatóak, nincs egy egységes fejlődési séma, amely minden gyermek esetén érvényes. Mégis, bizonyos tényezők figyelemfelhívóak lehetnek.

Milyen jelekre érdemes odafigyelnünk?

Többnyire akkor beszélünk a beszédindulás késéséről, ha 3 éves kor után, ép hallás, ép értelem és beszélő környezet mellett sem beszél gyermek. Kislányok esetében már korábban felfigyelhetünk bizonyos jelekre. Pl. ha 2 éves kor körül még nem jelennek meg az első szavak, vagy hónapok óta nem bővül a szókincs, akkor ezek mind jelző tünetek lehetnek. Az eltérő fejlődést a mozgásban is megfigyelhetjük. Később jelennek meg bizonyos mozgásformák, kimaradhat a kúszás vagy a mászás, azt tapasztaljuk, hogy a gyermek mozgása „ügyetlen”. Fiúk esetében 2 és fél éves kortól figyeljünk a fenti jelekre.

Mit tehetünk, ha a fenti jeleket tapasztaljuk?

  • Kérjünk hallásvizsgálatot, hogy kizárják a hallászavar, vagy halláscsökkenés lehetőségét.
  • Ha a hallászavart kizártuk, el kell dönteni, hogy érti-e a gyermek a hozzá intézett beszédet. Figyeljük meg, hogy pl.: Felismeri-e saját nevét, egyszerű, gyakran használt tárgyak, játékok nevét, pl labda. Egyszerű kéréseket, utasításokat megért-e (pl. Hozd ide a babát! Add ide a macit! stb.)? Megérti-e olyan tárgyaknak a nevét, amelyek nincsenek jelen? Megért-e különféle kérdéseket (pl. ki, mi, mit, hova, milyen, mit csinál stb.)? Ha úgy tapasztaljuk, hogy megértési probléma is van a kifejező beszéd késésén kívül, akkor célszerű minél hamarabb logopédus segítségét kérni.


A megkésett beszédfejlődés
esetén többnyire időbeli késés tapasztalható. A beszéd fejlődése ugyanúgy történik, mint a normál fejlődésű kortársaknál, csak késéssel. A megkésett beszédfejlődés a nyelvi zavar enyhébb formája, melynek tünetei 2- 4 éves korban a legkifejezettebbek, majd kb 6-8 éves korra eltűnnek.
Jellemző továbbá:

  • a beszédmegértés megfelelő, a felnőttek szerint mindent megért
  • több hangra kiterjedő pöszeség, ami logopédiai terápián könnyen javul
  • enyhe nyelvtani hibákat ejt
  • mozgásfejlődés enyhe elmaradása,nagy és finommozgások enyhe rendezetlensége
  • grafomotoros ügyetlenség, rajzkészség gyengesége
  • nem társul viselkedészavarral
  • gond nélkül beilleszkedik a közösségbe

 

Fejlődési diszfázia esetén nem egy egyszerű késéssel kell számolnunk, hanem egy összetettebb jelenséggel. Itt már kimaradhatnak lépcsőfokok a beszédfejlődésből és maga a fejlődés sem a tipikus utat járja be.
Ilyenkor azt tapasztalhatjuk, hogy:

  • Kimaradhat a gagyogás, gőgicsélés
  • A beszéd megértése és beszéd kivitelezése egyaránt gyenge
  • makacs, sok hangra kiterjedő pöszeség, ami logopédiai terápiával is nehezen javul
  • a hanghibák nem következetesek, pl. a „szánkó” szót egyszer „tánkó”-nak, máskor „szántó”-nak ejti
  • csak a szavak egy részét, többnyire az elejét ejti
  • összekeverednek a szótagok egyes szavakban, pl. padaricsom
  • makacs diszgrammatizmus, toldalékolási, ragozási hibák, nem használ névelőket, többnyire tőmondatokban fejezi ki magát
  • iskoláskori tünetek: makacs olvasás- és helyesírás gyengeség
  • a beszédben jelentkező tünetek mellett egyéb tünetek is megfigyelhetők: általában fáradékonyak, szétszórtak, nem köti le őket sokáig semmi.
  • mozgásfejlődésük lassabb, mozgásuk ügyetlen.
  • gyenge az emlékezetük mind a hallás, mind a látás területén
  • rosszul tájékozódnak saját testükön és a térben
  • játékuk eltérhet társaikétól, pl. később jelenik meg a szimbolikus és a szerepjáték
  • magatartási problémák is jelentkezhetnek (visszahúzódó lesz, vagy éppen túl játékos, esetleg agresszív, bohóckodó)

 

Mi történik a logopédiai foglalkozásokon?

A fejlesztés az elején egyéni formában történik, és rövidebb ideig (kb.25-30 perc) tart egy foglalkozás, igazodva az életkori sajátosságokhoz.  Az egyéni tényezők figyelembe vételével dönthet úgy a logopédus, hogy két-három fős kiscsoportban folytatja a terápiát, mert a kiscsoporton belüli együttműködés dinamikáját kihasználva a fejlődés sokszor hatékonyan előmozdítható.

Nagyon fontos kezdeti feladat felkelteni a gyermek kommunikációs kedvét (pl. sok hangutánzó játékkal), fejlesztjük nagy- és finommozgásait (mondókákkal, gyermekdalokkal kísérve), hallási és látási figyelmét, emlékezetét és grafomotoros készségét, stb.

Két fontos cél a foglalkozások során a szókincs bővülése és a a beszédészlelés és –megértés fejlesztése. Jó esetben a beszédértés fejlődése mindig kicsit megelőzi a beszédprodukció fejlődését. A gyermek tehát mindig többet ért, mint amennyit mond.

A nyelvtani szerkezetek elsajátításának kezdete a terápia következő lépcsőfoka. Fokozatosan haladunk, így eljutunk a tőmondatoktól (pl. A baba áll.) az egyre hosszabb, összetettebb mondatok alkotásáig. Mindezek során a normál beszédfejlődés menetét követjük.

A beszédhangok helyes kiejtésének tanítására csak később kerül sor, ha a gyermek már beszél, de megkezdjük ennek előkészítését - először indirekt úton, azaz játékos hangutánzással, majd direkt hangfejlesztéssel: azaz a tükör előtt végzett gyakorlatokkal (beszédszervek ügyesítése, ajak- és nyelvtorna), hallási megkülönböztető gyakorlatokkal.

A mindenkori fejlesztő munka része a szóbeli emlékezet fejlesztése is pl. mondókák, dalok tanulásával, mondatismétlésekkel, rövid történetek mesélésével.

A megkésett beszédfejlődés és a diszfázia terápiája csak a családdal szoros együttműködésben lehet hatékony. A szülők partnerek a fejlesztésben, nagyon fontos feladatuk a logopédiai munka folytatása otthon a szakember útmutatásai szerint, lehetővé téve ezáltal, hogy a fejlesztő foglalkozásonon elsajátított tudás és készségek beépüljenek a kisgyermek mindennapi beszédtevékenységébe.


Könyvajánló

Mozdul a szó...súlyosan akadályozott beszédfejlődésű gyerekek korai integratív fejlesztése, Németh Erzsébet - S. Pintye Mária, Logopédia Kiadó, 2003

Képanyag a megkésett/akadályozott beszéd- és nyelvi fejlesztéshez, Bittera Tiborné - Juhász Ágnes, Logopédiai Kiadó Gmk, Budapest

Mit gondolsz? 1. Összefüggés, Dékány Judit, Logopédiai Kiadó

Mit gondolsz? 2. Analógia, Dékány Judit, Logopédiai Kiadó

Mit gondolsz? 3. Összehasonlítás, Dékány Judit, Logopédiai Kiadó

A gyermek, aki nem beszélt, Laurent Danon-Boileau, Pont Kiadó Kft., 2007

Így tanulnak beszélni a gyerekek, Erwin Richter - Walburga Brügge - Katarina Mohs , Tálentum Kft., 1997

Beszédpercepciós fejlesztő modulok, Gósy Mária - Imre Angéla, Nikol Kkt., 2007

Játszva gondolkodjunk! - Foglalkoztatókönyv óvódások számára, Szomor Éva - Szőke Rita, Medicina Könyvkiadó Rt., 2008

1000 első szavam, Napraforgó Kiadó, 2007

1000 állat matricája, Napraforgó Kiadó, 2005

Fejlesztő matricák - A ház szavai, Napraforgó Kiadó, 2006

Nagyikönyv - Mondókák, versek a logopédus-családterapeuta gondolataival, Pap Józsefné, Oktker Nodus Kiadó, Veszprém, 2008

Fel↑